Vízkereszt napja: január hatodika, háromkirályok napjának is szokták nevezni. Ehhez a naphoz három fontos esemény kötődik, amelyek Jézus életének fontos állomásai.
Vízkereszt napjához kötődő események
Három esemény kötődik ehhez a naphoz, amelyek Jézus életének fontos állomásai.
A háromkirályok története
A háromkirályok, vagy más néven napkeleti bölcsek: magyar nevükön Gáspár, Menyhárt és Boldizsár (az akkor ismert világ: Európa, Ázsia és Afrika jelképei) egy fényes csillagot és egy sugallatot követve érkeztek Betlehembe. Először Heródes – az ottani uralkodó palotájában keresték a gyermeket, akit a sugallat a zsidók királyának nevezett. Heródes kérte őket, hogy jelentsék neki, ha megtalálták, mert szeretne ajándékot vinni neki, de valójában meg akarta öletni, mivel a háromkirályok a zsidók királyának nevezték őt.
A királyok a csillagot tovább követve megtalálták a gyermek Jézust anyjával, Máriával és annak férjével, Józseffel.
Leborultak előtte és átadták ajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát. Éjszaka álmukban figyelmeztetést kaptak egy angyaltól a veszélyről, amely a gyermeket fenyegette, ezért nem mentek vissza Heródeshez, hanem más úton tértek vissza hazájukba.
Jézus megkeresztelése
Ugyanezen a napon keresztelte meg Jézust Keresztelő Szent János a Jordán folyó vizében: innen származik a vízkereszt elnevezés.
Jézus első csodatétele
Ugyancsak ezen a napon Jézus első csodatételének helye a kánai mennyegző volt, ahol Jézus is jelen volt anyjával, Máriával együtt. Egy idő után elfogyott a bor. Mária észrevette ezt, és közölte Jézussal, aki – hogy a násznép bor nélkül ne maradjon – vizet változtatott borrá. A résztvevők pedig csodálkoztak és megjegyezték a házigazdának, hogy a szokásokkal ellentétben ő a jobb bort a tartogatta a vigasság végére.
Néhány kiegészítés vízkereszt napjához
- A történet több költőnket is megihletett. A költemények közül talán legismertebb: >József Attila: Betlehemi királyok című verse, amelyet 1929 decemberében, 24 évesen írt.
- Ezen a napon – mivel most érnek véget a karácsonyi ünnepek – szokás leszedni a karácsonyfát. Ha élő fenyőd van, nem mindegy, hogy hova kerül. Ha gyökeres, esetleg vissza lehet ültetni, bár nem biztos, hogy megmarad. Ha nem gyökeres, komposztálva talajjavítóként juttatható vissza a természetbe.
- Jó tudni még, hogy vízkereszt napján kezdődik a farsang, a nagy téli mulatságok ideje.
- A tömjén és a mirha gyanta szerű anyagok, valamikor értékük az aranyéval volt egyenlő. Az egyházi szertartások alkalmával ma is használják illatanyagként, füstölőkben égetve.
- Shakespeare egyik híres színműve: a – Vízkereszt, vagy amit akartok – ezen a napon került először színpadra, és erre a napra – a farsang kezdetére utal még a műben Viola álruhába öltözése (forrás: https://mek.oszk.hu/04500/04552/html/magyar.htm)
Illusztráció: Udvardi Erzsébet: Háromkirályok (részlet)
Szia!
Nem tudsz valami felhasználási módot a fenyőtüskékre? Persze nem arra, amelyiket a földről sepertem össze, hanem a amit összegyűjtöttünk egy lepedőbe, miután muszáj volt lerázni a fáról, különben az egész házban szétszórtuk volna.
Köszi!
Na hát amikor én még állítottam karácsony fát,akkor a tűleveket összegyűjtöttem és beáztattam alkoholban ,bocsi befőtes üvegbe .Tűlevél rá annyi apósom által fözött jó minőségű eredeti ,amiből lett a fenyő illat,amit később szappant főztem vagy gyertya illatósításár használtam később akár a következő karácsonykor.A baj,hogy most nincs kinek ,nincs unokám karácsonyfát venni .Gondolj a jővőre ,ha lesz kinek,most kell megcsinálnod .Ilka
Egy jótanács.
Én a szobában vágom össze az ágakat metszőollóval egy nagy papírdobozba ,így csak a törzsét kell végig vinni a lakáson.
Ez nagyon jó ötlet. Alkalmazni fogjuk. Köszönöm.